David Hockney, a festészet kaméleonja, 87 évesen is ugyanazzal a kíváncsisággal és kísérletező kedvvel nyúl a vászonhoz – vagy épp az iPadhez –, mint pályája elején. A Louis Vuitton Alapítvány négy emeletét betöltő monumentális kiállítás nem a pop-art ikonját ünnepli, hanem azt a Hockney-t, aki az elmúlt 25 évben újra feltalálta a tájképfestészetet, a portrét – és talán önmagát is.
A magyarországi romák kulturális egyenjogúságához elengedhetetlen lenne, hogy ne róluk, hanem velük együtt, az ő indítványaikra és az ő elképzeléseik mentén valósuljanak meg a témát érintő, feldolgozó kezdeményezések – állítja szerzőnk, aki két évtizede dolgozik az élő, autentikus cigány kultúra kritikai és releváns láthatóvá tételén. Vélemény.
Magyarország, Németország és Franciaország is úgy kritizálja a Bizottság elnökét, hogy közben aktívan akadályozták is őt, elvárásokat támasztottak vele szemben.
Kíváncsi arra, hogy Európa egyik legfontosabb művészeti központjában miket tartanak kiemelkedően jó kortárs műveknek? Franciaországról van szó, ahol nagyságrendileg több pénz és figyelem jut kortárs művészetre, mint nálunk, és ahol feltehetően kisebb a szakadék (ha van egyáltalán) a hivatalosan támogatott művészet és a politikailag akár kényelmetlennek számító műveket létrehozó művészek között. Párizs (valójában: egész Franciaország) kortárs művészetének krémje látható Budapesten, a Ludwigban, a Talált terepen – művészeti gyakorlatok a Marcel Duchamp-díj 25 évéből című kiállításon.
A társadalom legszegényebb rétegéből küzdötte fel magát Dél-Korea elnökévé Li Dzse Mjung, a Demokrata Párt vezetője, aki balra fordítja a kormányt.
A vészkorszak már nyolc évtizede lezárult, de a vele összefüggő műtárgy-restitúciós ügyek közül soknak a végére még mindig nem került pont. Az elmúlt évtizedekben született nemzetközi megállapodásoknak és ajánlásoknak, a közvélemény és a közgyűjtemények változó hozzáállásának köszönhetően ugyan jelentős előrelépés történt, de számos ügy lezárása továbbra is várat magára. A legutóbbi években két neves svájci múzeumnak is intenzíven kellett – és kell mind a mai napig – foglalkoznia letétként, illetve ajándékként hozzájuk került művek előéletével.
Péntekig látogatható a Vízivárosi Galéria szuterén tereiben az a kiállítás, amely már vicces címével – Fizetünk neki, csak ne fessen – is jelzi, hogy a humor köré szerveződik. A hét művész munkáit felsorakoztató tárlatra érdemes betérni, és nem csak azért, mert odabent nem esik az eső. Fodor Balázzsal, a galéria vezetőjével, a kiállítás kurátorával beszélgettünk.
Bizonytalan reménység, hogy a Tisza Párt győz-e jövőre, és ha igen, Magyar Péter milyen irányba evez majd. Ami viszont biztos: Magyarország megváltozik – írja Techet Péter elemző a Die Pressében.
Idén is színes és gazdag volt a legpatinásabb kortárs képzőművészeti vásár felhozatala. Jövőre egy új, Art Basel Qatar néven futó rendezvény is napvilágot lát, így egy ötödik vásárral bővül a svájci márka. A hír vegyes fogadtatásban részesült, a gazdag arab emirátus ugyanis aligha tekinthető a szabadság és az emberi jogok hazájának, annál több viszont a milliárdos.
A szakértő szerint Európa vezetői végre ráébredtek a geopolitikai veszélyekre, azonban liberális és antiliberális erők küzdelméről szól a mostani időszak.
A lap Közép-Európa-szakértője úgy ítéli meg, a kormányfő legfőbb vetélytársát, Magyar Pétert akarja bajba sodorni Büszkeség menetének megakadályozásával.
Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.
A demokrata elit és egy Givenchy ruha volt a sztár, de a lap számos részletet megtudott arról is, hogyan jutott el a pár a lánykérésig.
Színes, vidám képek, helyenként nem annyira vidám utalásokkal – Hecker Péter olyan kortárs festő, aki közvetlen módon reagál arra a társadalomra, amelyben él. Kiállítása a hónap végéig tekinthető meg a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében, erről beszélgettünk vele.
Ajándékok a XX. századból és azon túl címmel augusztus 31-éig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Sylvia Plachy kiállítása. A magyar származású, New Yorkban élő, idősen is csodálatra méltó energiájú fotográfus munkái nem ismeretlenek a magyar közönség előtt. Most Budapesten még nem látott fotográfiáit is érdemes megtekinteni.
Ismét különleges idő- és intellektuális utazásra invitál a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Új kiállítása a 19. század végének divatossá vált szellemi irányzatait mutatja be. A boldog békeidők szalonjaiban ugyanis egyebek mellett a keleti és nyugati okkultista hagyományokat ötvöző teozófiai okfejtések is gyakori beszédtémák voltak. Az izgalmas összeállítás kurátorával, Koch Judittal beszélgettünk.
Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, amelyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban. A fotográfia olyan jól ismert és nagy hatású alkotóitól szerepelnek művek, mint Berenice Abbott, Robert Frank, Lee Friedlander, William Eggleston – vagy, hogy némileg fiatalabb korosztályból is említsünk egy csillagot, Gregory Crewdson. Az Americana címen futó kiállítás kurátora Baki Péter, a képek tulajdonosa és közönség elé bocsátója pedig egy magyar üzletember és műgyűjtő, Pálfi György. Vele beszélgettünk.
