Spiegel-elemzés: A Pride betiltásával Orbán Viktor a hatalmát akarja megmenteni
A lap Közép-Európa-szakértője úgy ítéli meg, a kormányfő legfőbb vetélytársát, Magyar Pétert akarja bajba sodorni Büszkeség menetének megakadályozásával.
#A mű
Trump nem csak Iránt bombázza: a múzeumok ellenállnak, sok alkotó és művészetrajongó bojkottal tiltakozik
Donald Trump gyakran változtatja álláspontját, amíg a súlyos nemzetközi válsággócokról vagy a fél világ ellen folytatott vámháborúról van szó, a kulturális-művészeti színtér átalakítására tett lépései többnyire ugyanabba az irányba mutatnak. A témáról szóló korábbi írásunk megjelenése óta az elnök tevékenysége miatt hátrányosan érintett szervezetek egyre gyakrabban szegülnek ellen, például jogi úton.
A Soros-fiú hetedhét országra szóló lakodalmáról ír a New York Times
A demokrata elit és egy Givenchy ruha volt a sztár, de a lap számos részletet megtudott arról is, hogyan jutott el a pár a lánykérésig.
Apa és én a horizontig toltuk a gatyát – Hecker Péter segít megérteni, mit látunk a kiállításán
Színes, vidám képek, helyenként nem annyira vidám utalásokkal – Hecker Péter olyan kortárs festő, aki közvetlen módon reagál arra a társadalomra, amelyben él. Kiállítása a hónap végéig tekinthető meg a szentendrei Vajda Lajos Stúdió Pinceműhelyében, erről beszélgettünk vele.
Akit André Kertész, Tom Waits és Agnes Varda is dicsért – érezni tanítanak a hippiújság fotósának munkái
Ajándékok a XX. századból és azon túl címmel augusztus 31-éig látogatható a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban Sylvia Plachy kiállítása. A magyar származású, New Yorkban élő, idősen is csodálatra méltó energiájú fotográfus munkái nem ismeretlenek a magyar közönség előtt. Most Budapesten még nem látott fotográfiáit is érdemes megtekinteni.
Hogy kerül a Wichmann-kocsma a Hopp Ferenc Múzeum spiritizmussal, teozófiával és buddhizmussal foglalkozó kiállítására?
Ismét különleges idő- és intellektuális utazásra invitál a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum. Új kiállítása a 19. század végének divatossá vált szellemi irányzatait mutatja be. A boldog békeidők szalonjaiban ugyanis egyebek mellett a keleti és nyugati okkultista hagyományokat ötvöző teozófiai okfejtések is gyakori beszédtémák voltak. Az izgalmas összeállítás kurátorával, Koch Judittal beszélgettünk.
Adatművészek Velencében, „Covid-apostolok” Budapesten – interjú Barabási Albert-László hálózatkutatóval
Az információmorzsák önmagukban sokszor értelmetlenek, de ha összerakjuk, összekapcsoljuk őket, akkor sémákra lelhetünk. A feldolgozott adatok révén hálózatok, összefüggések mutathatnak rá a valóság rejtett folyamataira. Azt, hogy fontos-e a művészek, a művészeti intézmények számára az adat, az adatvezéreltség és a hálózatkutatás, jól mutatja, hogy a 19. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé idei „arculatát” egy adatvezérelt kutatás és annak online platformja adja, amelyet Barabási Albert-László és csapata készített el. Ez a Giardini Központi Pavilonjának homlokzatát helyettesíti, az ugyanis felújítása miatt zárva tart.
A romantika tájképeitől az ökológiai videójátékokig – raktáraiból is elővarázsolt kincseket a Nemzeti Galéria az Élőhely című tárlathoz
A Magyar Nemzeti Galéria (MNG) Élőhely című kiállítása mintegy 60 műtárgy – festmények, szobrok, fotók és videók – segítségével vizsgálja a természethez való viszony alakulását a 19. század végétől napjainkig. A tárlat arra keresi a választ, hogyan értelmezhető újra a természet és kultúra kapcsolata a történeti tájképfestészet és a jelenkori ökológiai válság tükrében; továbbá bemutatja, miként reagált a művészet a környezeti változásokra és hogyan vált a kérdés napjaink meghatározó témájává. Klasszikus és kortárs művészek – többek közt Mednyánszky László, Alan Sonfist, vagy Gosztola Kitti és Kaszás Tamás – munkái révén a látogatók szembesülhetnek a természet átalakulásával és saját felelősségükkel bolygónk jövőjével kapcsolatban. A kiállítás kurátorai: Harangozó Katalin, Major Sára, Petrányi Zsolt és Tarr Linda Alexandra – közülük Petrányi Zsoltot kérdeztük a munkáról.
Lázár Jánosék miatt egy Klimt-képpel szegényebb lett az ország
Bizonyítékok is vannak arra, hogy a magyar hatóságok engedték ki az országból a pótolhatatlan műkincset, Gustav Klimt festményét, amely ötven éve magyar tulajdonban volt. Az örökségvédelmi szakértőket megtéveszthették, pedig a kép magán viselte a bélyegzőt, amely a festő hagyatéki tárgyaira rákerült.
Az amerikai fotográfia csúcsát jelentő nevek ikonikus munkái Budapesten – autómámor Pálfi Györggyel
Egy speciális szempontok szerint összeállított tematikus fotógyűjtemény látható június 22-ig a Mai Manó Házban. A fotográfia olyan jól ismert és nagy hatású alkotóitól szerepelnek művek, mint Berenice Abbott, Robert Frank, Lee Friedlander, William Eggleston – vagy, hogy némileg fiatalabb korosztályból is említsünk egy csillagot, Gregory Crewdson. Az Americana címen futó kiállítás kurátora Baki Péter, a képek tulajdonosa és közönség elé bocsátója pedig egy magyar üzletember és műgyűjtő, Pálfi György. Vele beszélgettünk.
Ős-konceptuális összművész és az öko-art prófétája – a világhírű Agnes Denes munkái a Szépművészetiben
A rendkívül magas kort megért, külföldön világsztárrá lett, a képzőművészetbe radikálisan újat hozó női alkotóink között – a 97 éves korában elhunyt Reigl Judit és 99 évesen távozott Molnár Vera mellett – tartjuk számon a New Yorkban élő 94 éves Agnes Denest. A költészet, természet, művészet, matematika, filozófia, jövőkutatás iránt egyformán érdeklődő, s ezeket lenyűgöző alkotásokban egyesítő polihisztor Denest profetikus munkái miatt több amerikai kritikus Leonardóhoz hasonlította.
Mindenki kurátor: ilyen az, amikor egy múzeum kiállítása az összes munkatárs közös műve
Nagyszerű kortárs gyűjteményéből rendezett új tárlatot dolgozói javaslatai alapján a Musée d’art contemporain du Val-de-Marne. Kérdés, hogy az ötlet a kurátori munkát állítja-e kritikai fénytörésbe vagy a felelősséget akarja megosztani, esetleg csupán egy demokratizáló csapatépítésről van szó. Az eredményről Cserba Julia készített beszámolót.
Zongorázni lehet a különbséget – adok-kapok a magyar képzőművészeti díjak világában
Van, aki alapítja, van, aki zsűrizi, van, aki kapja, van, aki elutasítja. Van, aki örökre a shortlisten ragad. Van, aki halmozza, és van, aki egész életében hiába epekedik érte. Van, aki megveszi, van, aki visszaadja. Van, aki kiborul miatta, van, aki csak nevet rajta. Mi az?
„Ha már túl könnyen megy, akkor abbahagyom” – beszélgetés Matzon Ákos festőművésszel
Az idén 80 éves festőművész töretlen lendülettel alkot, sőt, két éve a Budapesti Műszaki Egyetem vendégelőadójaként is aktív. A születésnapi interjúban a múlt és a jelen mellett a jövőről is szó esik.
Julie Delpy a HVG-nek: A ragadozók nem olyan embereket vesznek célba, mint én
Ha csődöt mond az amerikai demokrácia, máshol keresne otthont, de Budapesttel még várna, a következő választásig mindenképp. A Mielőtt felkel a Nap Céline-je forgatni azért eljött hozzánk és mert itt van, Julie Delpy beugrott a Puskinba, hogy új rendezése, a Barbárok a szomszédban közönségével találkozzon. A fellépés előtt beszélgettünk iszlamofóbiáról és kiváltságokról, Godard-ról és Linklaterről, Jarmusch-ról és Kieslowskiról.
Volt már olyan, aki a hídról hívott minket, hogy ugrani fog
Megrázó képet festenek egy telefonos lelkisegély-szolgálat önkénteseinek a tapasztalatai arról, hogy milyen a mai magyar társadalomban megöregedni, idősnek lenni. Sokan már a negyvenes éveikben kénytelenek súlyos csomagot cipelni. Mit mond a telefonos segítő annak, aki öngyilkosságra készül? Mikor váltak bűnbakká az idősek? Mit jelent valójában a sikeres öregedés?
Majdnem szabad, majdnem boldog: nosztalgikus fotókon a múlt század végi mutyikultúra
Szombat Éva legújabb projektjét összefoglaló fotókönyve, az Echo in Delirium továbbra is a kortárs boldogságkeresés gyakorlatait dokumentálja, ezúttal az 1980-as és főleg az 1990-es éveket megidéző nosztalgiát helyezve a középpontba.
Magyar Power 50: ők a hazai művészeti színtér legbefolyásosabb szereplői
Az A mű 50-es toplistájának első 10 helyén tavalyhoz és az utóbbi évekhez képest szinte csak helyezésbeli különbségek vannak. Akadnak azonban, akik sokkal befolyásosabbnak ítéltettek, mint korábban, és vannak új szereplők is a listán.
A szentély szürke téglatestei – Martin Henrik művei az INDA Galériában
Martin Henrik kiállítása nem adja magát könnyen. A művészt a kurátori kísérőszöveg szerint a nyugati és keleti metafizikai gondolkodás inspirálja. Alkotásai az érzékeken túli megismerés tárgyai, központi témája a létezés transzcendenciája, valamint az individualitás meghaladása, ami a valóság mélyebb megértésének alapfeltétele. Megpróbáltunk közelebb kerülni hozzá.
Szépek voltak, fiatalok és szabadok – egy 40 évvel ezelőtti „iparos” gólyabál emlékei a Főfotóban
1985-öt írunk… az Iparra járó csajok mindig nagyon jól néztek ki, mert a ruháikat maguk faragták – ettől volt persze egy sajátos iparos kinézetük. Mi, fiúk meg kijártunk az Ecserire szép, fehér, nagyapáink korabeli vászoningekért, és befestettük, vagy befestették nekünk a lányok. Akár feketére. Ezen a képen pont egy ilyen ing van rajtam – meséli Czeizel Balázs fotóművész és grafikus az Időről időre – 1985 című könyvből építkező installáció bemutatásakor. A március 11-ig látogatható kiállításról vele és Zsigmond Gáborral, a Főfotó Galéria egyik tulajdonosával beszélgettünk.